MAGYARORSZÁGI RAJI BUDO ISKOLA - RYU AIKIDO JODO IAIDO Tenjinchi Dojo - Budapest
aikido - jodo - iaido
english version

 

A FEI (Fédération Européenne de Iai - Európai Iai Szövetség) technikai szabályzata

1. Bevezetés

A FEI javaslata szerint a japán kard tanulmányozásának három síkon kell folynia:

  1. Tandoku renshu: a kata-k gyakorlása valódi karddal (katana) vagy gyakorló karddal (iaito)
  2. Sotai renshu: kenjutsu gyakorlás fakarddal (bokken, bokuto vagy tachi)
  3. Tameshigiri: a valódi vágás gyakorlása valódi karddal (katana), valódi célponton

Ez a három különböző megközelítés lehetővé teszi a tanítványok (Shugyosha) számára, hogy a japán kard művészetének egészébe betekintést nyerjenek.

1.1. A kata-k gyakorlása

A kata-kat gyakorolhatjuk valódi vagy gyakorló karddal (Katana, Iaito). A Iai-nak számtalan irányzata van, régiek, modernek, látványközpontúak, harci vagy éppen tanításra alkalmas irányzatok. A FEI munkája alapjául egyszerű, letisztult technikái miatt a Muso Shinden Ryu irányzatot fogadta el, mely a XVII. század elején alakult ki, és 1933-ban vált hivatalossá. A tisztán harci jelleg erős visszaszorítása lehetőséget adott a Shugyosha-nak arra, hogy figyelmét a természetes mozdulatokra összpontosítsa, előtérbe helyezve ezáltal, hogy a legyőzhetetlen, varázslatos technikák keresése helyett saját magával foglalkozzon. Az irányzat oktatási értéke magában az egyszerűségében rejlik, mivel a letisztult technikák felnagyítva emelik ki a testtartásnak és a mozdulatok összehangoltságának legapróbb hibáit is.

A Muso Shinden Ryu-nak négy különálló része van:

  1. Shoden (más néven Omori Ryu): 12 kata-ból áll, Seiza pozícióban (mindkét térd a földön)
  2. Chuden (más néven Eishin Ryu vagy Hasegawa Ryu): 10 kata-ból áll, Tatehiza pozícióban (az egyik térd felemelve a talajról)
  3. Okuden Tachi-Iai: 10 kata-ból áll, álló pozícióban, melyet még 3 kata követ
  4. Okuden Suwari-Iai: Tatehiza pozícióban
  • SHODEN (kezdő szint) OMORI RYU 12 kata
  • CHUDEN (haladó szint) HASEGAWA EISHIN RYU 10 kata
  • OKUDEN (magas szint) OKU IAI 21 kata

1.2. Más irányzatok tanulmányozása

Mivel a karddal való bánásmód alapismereteinek átadására a Muso Shinden Ryu a közös alap, a FEI arra ösztönzi a haladó tanítványokat, hogy ismereteik bővítése céljából más irányzatokat* is tanulmányozzanak. Az irányzatok között az adott pillanatnak megfelelően szabadon lehet választani. Szövetségünk természetesen szívesen látja a más irányzatot követő tanítványokat, ha úgy kívánják, feltéve, hogy a Muso Shinden Ryu tanulmányozására összpontosítanak. Támogatjuk, hogy bemutassák saját stílusukat a bemutatókon (Embu) vagy más alkalmakkor, ezenfelül bíztatjuk őket arra is, hogy táborokat szervezzenek saját vezetésükkel vagy mesterük irányítása alatt, ahol a FEI haladó Shugyosha-inak alkalma nyílik látókörük szélesítésére egy másik stílus megismerése által.

*Kivéve azokat az irányzatokat, melyeknek mesterei (Soke) a japán kulturális örökség iránti tiszteletből hivatalosan és egyértelműen megtiltották irányzatuk dojo-n vagy Japánon kívüli terjesztését. Viszont a történelmi háttérrel nem rendelkező, ezáltal természetes módon az újnak számító irányzatok közé sorolt iskolák tanulhatnak a FEI keretein belül.

1.3. A Kenjutsu gyakorlása

Az egyedül végzett gyakorlást az ellenféllel szemben végzett páros bokken gyakorlatok nélkülözhetetlen dimenzióval egészítik ki. A páros gyakorlatok bizonyos fogalmakat -mint a távolság-időzítés (Ma-ai), a ritmus (Sei-to-Do), az energiák összehangolása (Ki-awase), a ritmus megtörése (Ki-hazushi), a "lélekjelenlét" (Zanshin), vagy a Ki-ai- más megvilágításba helyeznek; ezeket sokkal konkrétabban lehet így gyakorolni, mint a Iai gyakorlás során.

A FEI nem fogadott el hivatalosan egyetlen irányzatot sem a páros gyakorlásra vonatkozóan, de támogatja az Aikiken gyakorlatokat, mivel ezekben nagy számban megtalálhatók az alapvető mozdulatok, és más stílusokkal ellentétben az Aikiken viszonylag elterjedt Európában. A tanártól függően azonban más irányzatok alapján is folyhat a Kenjutsu gyakorlása, melynek célja, hogy a Shugyosha megirmerje a páros gyakorlást, párhuzamosan a Iai gyakorlatokkal.

1.4. A valódi vágás gyakorlása

A Iai gyakorlatok hagyományos, valóságszerű jellegének megőrzésére törekedve a FEI támogatja a valódi vágás (Tameshigiri) gyakorlását. A Shugyosha tudása gazdagodni fog, ha Tameshigiri-t gyakorol, hogy tökéletesítse a kard tartását (Te no Uchi), a pozíciókat (Shisei), a vágás szögeit és az erőhatások alkalmazását, valamint hogy megismerje a valódi tárgy átvágásából adódó különbségeket. Ezért a FEI minden csoportjának a szükséges pénzösszeg összegyűjtése után gondoskodnia kell egy igazi penge beszerzéséről, melyet évente több alkalommal a csoport azon tagjainak a rendelkezésére bocsátanak, akik elérték a megfelelő szintet ahhoz, hogy ez a gyakorlás a hasznukra váljon.

A Tameshigiri egy nagyon hasznos gyakorlási forma, melyet speciális táborokban, évente két-három alkalommal lehet végezni. A kardvágás gyakorlására szervezett alkalmakkor egy felelős személy vigyáz a szigorú biztonsági szabályok betartására. Mindenkinek a vágást megkísérlő személy mögött kell tartózkodni. Egy jól felszerelt elsősegély-csomagnak kell rendelkezésre állnia, és komoly balesetek esetére biztosítani kell a gyors elszállítás lehetőségét. Minden Shugyosa-nak gondoskodnia kell saját biztosításáról. Természetes, hogy egy gyakorló, akinél kard van, és kizárólag a vágásra figyel, szabadon átadhatja magát a vágásnak olyan intenzitással, ahogyan szeretné.

A vágás célpontja általában felfüggesztett kötél, különböző vastagságú bambusz vagy nád, illetve feltekert, összekötözött és előzetesen beáztatott gyékény lehet.

2. A fejlődés folyamata

A fejlődés folyamata a gyakorlás intenzitásától függ, ezért a FEI elég rugalmas az alábbi periódusok időtartamát illetően. Fontos azonban, hogy a fejlődés az alábbi sémát kövesse, olyan ritmusban, amit a tanár vagy az egyedül gyakorló Shugyosha megválaszt. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az egyes tanulási szintekhez szükséges érettség nem a gyakorlással töltött, hanem az eltelt idő függvénye. Általános felfogás, hogy a kitartó gyakorlás felgyorsítja a Iai mesteri tudásszintjének elérését. A FEI véleménye szerint azonban ez az elképzelés mindenképpen pontosításra szorul: el kell telnie egy bizonyos időnek ahhoz, hogy a Shugyosha -személyiségének a mindennapos tevékenységekkel összefüggő fejlődésével párhuzamosan- feldolgozza magában a tanultakat.

2.1. Az első év

Ruházat (Keikogi)

A gyakorlóruha a felsőrészből (Uwagi), a Hakama-ból és az övből (Obi) áll. A Keikogi-t többé-kevésbé előírt módon, de mindenképpen úgy kell viselni, hogy ne lazuljon meg a gyakorlás során. A hakama alatt lehet nadrágot (Zubon) hordani, illetve nőknek ajánlott a trikó viselése az Uwagi alatt.

Etikett (Dojo Reishi)

A dojo (az út gyakorlásának helye) nem tornaterem. A dojo-ban úgy kell viselkednünk, hogy ezzel megadjuk a tiszteletet a japán harcművészeti hagyományoknak. A tanárok és a régebbi tanítványok a megfelelő módon továbbadják ennek a viselkedésnek a szabályait, ahogy ők is megismerték azelőtt.

Nevezéktan

A kard nevezéktanát japán nyelven kell megtanulni, hiszen bizonyos kifejezéseket nem lehet lefordítani. A kard a Iai tanulmányozásának központi eleme, természetes tehát, hogy a Shugyosha-nak alaposan meg kell ismernie magát a tanulás eszközét, párhuzamosan annak használatával. Ezek az alapismeretek fokozatosan sajátíthatók el, egészen a kardkészítés technikájáig.

(A FEI szoros kapcsolatot tart fenn a tradicionális fémmegmunkálással foglalkozó kutatócsoporttal (Group de Recherche sur la Métallurgie Traditionelle), melyet M.T.Shewan irányít, aki kiterjedt tanulmányokat folytatott a kardkészítés területén.)

A japán kard ismeretének három területe van:

  1. nevezéktan <kardrészei1> <kardrészei2>
  2. történelmi és esztétikai értékelés
  3. kardkészítés, kovácsművészet

Alaptechnikák (Kihon)

a. A kard kirántása (Nukitsuke)

A kezdőknek sokszor ismételve kell gyakorolni ezt a mozdulatot, minden szögben, minden szinten, minden irányban. A Nukitsuke-t az edzés elején, felkészülésként kell gyakorolni, egy kézzel (Katate Nuki) vagy két kézzel (Ryote Nuki) Az alapvető követelmények között a következő irányok szerepelnek:

  • vízszintes vágás (Yokoguruma)
  • függőleges vágás (Shomen Uchi)
  • átlós, jobb oldali vágás (Migi Kesagiri)
  • átlós, bal oldali vágás (Hidari Kesagiri)
  • lentről felfelé irányuló vágás (Gyaku Kesagiri)
  • szúrás (Tsuki)

b. A vágás (Kiritsuke)

A gyakorlást a nyolc irányú vágással (Happo-giri) kell elkezdeni, egy helyben állva vagy forgásban, különböző szinteken, bal és jobb lábbal egyaránt, különböző lépésekkel. Hasonlóan fontos a folyamatosan ismételt vágások (Suburi) gyakorlása is.

c. A vér eltávolítása (Chiburi)

A Chiburi-nak többféle formáját ajánlatos elsajátítani, de a Muso Shinden Ryu-ban elfogadott változat ehhez nélkülözhetetlen alap.

d. A kard elrakása (Noto)

A Noto-t szintén fontos többféle szögben gyakorolni. Ezt a mozdulatot különösen nagy gonddal kell gyakorolni, mert ha rosszul sajátítjuk el, igazi kard használatakor komoly sérülésekhez vezethet.

Párhuzamosan az alapok elsajátításával a tanítvány megismeri az első sorozat (Shoden) első kata-ját (Sho Hatto). Ajánlatos ezt az alaptechnikát kitartóan tökéletesíteni, hogy a további technikákban ne legyen sok javítanivaló. Amikor a kezdő tanítvány viszonylag jól elsajátította a Sho Hatto-t, további három technikát (Sato, Uto és Atarito) ismerhet meg oly módon, hogy ezáltal képes legyen gyakorolni a Sho Hatto-t négy irányban.

Heti két edzést feltételezve az ismertetett tanulási folyamat elegendő ahhoz, hogy a Iai tanulmányozásának első évét kitöltse. Ha a tanítvány ennél többet gyakorol, még további technikákat is megismerhet ez idő alatt.

2.2. A második év

Ebben az időszakban átadott ismeretanyag:

  • a kard nevezéktanának elmélyítése
  • az alaptechnikák további gyakorlása
  • a Reishiki fogalmainak mélyebb megismerése
  • az első sorozatba (Shoden) tartozó technikák összességének megismerése

Amikor a tanítvány megismerte az utolsó kata-t (Batto), vissza kell térni a sorozat egészére, hogy részletekbe menően korrigálni lehessen az olyan alapfogalmakat, mint a kontroll (Kime), a pozíció (Shisei), a tekintet (Metsuke), a technikák sorrendje (Junjo) stb. Ezzel párhuzamosan a kata-kat párban, bokken-nel is gyakorolni kell, hogy a kezdő tanítvány tisztán lássa azokat a helyzeteket, melyek -szimbolikusan bár, de- előfordulnak az első sorozatban.

Amint a Shugyosha megismerte a Shoden egészét, főként az alaptechnikákra korlátozva elkezdheti a Kenjutsu gyakorlását, a távolságra (Ma-ai), a kard vágásra alkalmas részének (Monouchi) használatára és a helyváltoztatásra (Tai Sabaki) helyezve a hangsúlyt. Ebben az időszakban hasznos lehet a Tameshigiri gyakorlása, amennyiben van erre alkalom.

2.3. A harmadik év

Ez az év arra szolgál, hogy a Shugyosha feldolgozza magában az előző két év munkáját. Egyértelműen az a jó, ha a Shugyosha ezalatt egyáltalán nem ismer meg új technikát. A tanítványnak saját magával kell szembeszállnia. Az újdonság varázsa eltűnt, egyedül találja magát egy olyan munkával, mely először egyhangú, és neki igyekeznie kell, hogy érdekessé tegye azt. Ez a "sivatagi utazás” -mely gyakran választóvonal jellegű-, mindenképpen szükséges a Shugyosha számára ahhoz, hogy az első két évben szerzett ismeretei kikristályosodhassanak.

Ebben a stádiumban a technikai finomítások jellege elvontabbá válik. A hangsúlyt a ritmusra (Sei to Do), a lélekjelenlétre (Zanshin) és a dojo-beli munkával szemben tanúsított magatartásra kell helyezni. Ez az az időszak, amikor a Shugyosha először tapasztalja meg a "tiszta lélek kikovácsolódásának” folyamatát (Seishin Tanren). Ezzel párhuzamosan lehet egy kicsit többet foglalkozni a Kenjutsu gyakorlásával, ez betölti az új technikák hiánya miatt érzett űrt.

A harmadik év végén a Shugyosha jelentkezhet vizsgára. Ha a munkája kiváló, és intenzíven gyakorol, számára Shodan fokozta adható. A vizsgáztatók első kyu (Ikkyu) fokozatot is adhatnak, ha a tanítvány munkája kielégítő, de még nem érte el a mesteri szintet. Az Ikkyu fokozatot úgy tekintik, mint a Shodan előtti felkészülési lépcsőt. A Shugyosha a vizsga során megismert hibáinak tudatában hatékonyabban készülhet a Shodan fokozat megszerzésére.

2.4. A negyedik év

Amikor a Shugyosha megszerezte a Shodan fokozatot, megismerheti a következő sorozatot (Chuden vagy Hasegawa vagy Eishin Ryu). Egész év alatt ennek a tíz technikának a tanulására kell összpontosítania. Munkája során először magát a formát kell elsajátítania, majd a Shoden sorozatban megszerzett precizitás megtartásával el kell érnie egy bizonyos könnyed folyamatosságot, ami megerősíti a sorozat technikáinak természetét. Ezzel együtt állandóan tökéletesíteni kell az alaptechnikákat, és a Shoden technikáit már nem gyakorolni kell, hanem inkább gyakorlottá válni bennük. Úgyszintén folytatni kell a Kenjutsu tanulmányokat, melyeknek ugyanezt a fejlődési utat kell követniük. A Tameshigiri időnkénti gyakorlása szükségszerűvé válik.

2.5. Az ötödik év

A Chuden sorozatot kell addig ismételni, amíg a legfontosabb elemek kikristályosodnak. Ezzel együtt a Kenjutsu és a Tameshigiri gyakorlása is fokozható. Ha a Shugyosha elég intenzíven gyakorol, megismerhet egy másik Iai irányzatot ebben az időszakban, mely elég hosszú ahhoz, hogy a Shugyosha képes legyen emellett a szükséges mértékben a Chuden sorozatra összpontosítani. Ennek az évnek a végén a tanítvány megkísérelheti a Nidan fokozat megszerzését.

2.6. A hatodik év

Ebben az évben el lehet kezdeni az Okuden tanulmányozását. A Shugyosha feladata ebben az időszakban az, hogy minden technikában megőrizze a Shoden mechanikus precizitását és a Chuden folyamatos ritmusát, de ugyanakkor a mozdulatainak végrehajtása tükrözze a Tameshigiri és a Suburi gyakorlása során szerzett képességeit is. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a test, a fegyver és az energia tökéletes összehangolására (Ki-Ken-Tai).

Az Okuden az összes eddigi munka kiteljesedése, végső eredménye, és ennek fizikai és technikai síkon ugyanúgy tükröződnie kell, mint mentálisan (Shin-Gi-Tai). A Shugyosha fizikai adottságaitól függően a tanulást a talajon és az álló helyzetben végzett sorozattal (Suwari Iai és Tachi Iai) egyaránt el lehet kezdeni, a munka alapelve mindkét esetben azonos.

2.7. A hetedik év

A tanítvány feladata az Okuden sorozat ismétlése a technikák kikristályosodásának céljából. Ebben a stádiumban hasznos párhuzamot vonni az eddig megtanult különböző sorozatok között, illetve elérni az egyes sorozatok sajátosságainak kihangsúlyozását, ezáltal a fejlődés menete tökéletesen megérthető. Ezzel egy időben a Kenjutsu és a Tameshigiri gyakorlásának ugyancsak egy kiegyensúlyozott technikai szintet, az alapok tökéletes ismeretét és a végrehajtás valódi könnyedségét kell eredményeznie.

2.8. A nyolcadik év

Ekkorra a Iai gyakorlása által a Shugyosha-nak egy felelősségteljes és kiegyensúlyozott személyiséggé kell formálódnia, aki képes arra technikailag, hogy bármely más Iai irányzatot befogadjon olyan megkülönböztető rálátással, amivel egy kezdő nem rendelkezhet. Minthogy a tanulási folyamat befejeződött, már csak gyakorolnia kell a tudását mindennapi életének részeként, és kihasználnia annak számtalan jótékony hatását, nem elfeledkezve azokról, akik követik őt segítő tanácsai nyomán, kitartó gyakorlását példaként tekintve. Ettől az időtől fogva a Shugyosha elkezdi megtanulni, hogy hogyan lehet átadni másoknak azt a tudást, amit neki adtak át azelőtt. Mivel már van mit átadnia, most meg kell tanulnia, hogy miképpen tudja ezt megtenni.

3. Vizsgák

A FEI a fejlődés szempontjából nem tulajdonít jelentőséget a vizsgának, de úgy véli, hogy egy vizsgán való részvétel mindenképpen hasznos lehet a Shugyosha-k számára, akiknek ezáltal lehetőségük nyílik a Iai gyakorlására a megszokottól eltérő körülmények között. A vizsga előnye, hogy láthatóvá teszi a Shugyosha számára valódi lehetőségeit, kontrollját, valamint érzelmi szilárdságát. A vizsgáztatók szempontjából a vizsga jó lehetőség arra, hogy a tanítvány munkáját külön megfigyelhessék, hogy jobban kijavíthassák azt, hogy új irányvonalat adhassanak a gyakorlásnak, és hogy jobban megismerjék a Shugyosha-t.

A FEI azt ajánlja, hogy minden vizsga egy Chuden és két Shoden oktató előtt történjen. A Shugyosha magatartását éppúgy figyelembe veszik az elbírálás során, mint technikai tudását. Az esetleges javításokat közvetlenül a vizsga után mondják el, és az eredményt is ekkor teszik közzé.

Forrás: A FEI honlapja

Tenjinchi Dojo
Tenjinchi
EBR International
Aikido
Jodo
Iaido
Judo Newaza
Gyerekcsoport
Órarend
Tanárok
Hírek / Események
Fotók / Videók
Olvasnivaló
Linkek
levelezés